Mûemlékem van...

 

Mûemlékem van - mit tegyek, mit tehetek?

A mûemlék szót többféleképpen használjuk a köznyelvben, ezért célszerû mindenekelõtt meggyõzõdni arról, hogy a szóban forgó ingatlan minek számít:

  • egyszerûen csak egy régi épület, amelyet mindenki mûemléknek gondol, vagy
  • helyi (önkormányzati) védelem alatt álló épített örökségi érték, vagy
  • egyéb (pl. régészeti védelem, iparmûvészeti védelem, természetvédelem vonatkozik rá), vagy valóban mûemlék, azaz jogilag is országos mûemléki védelem alatt álló ingatlan.

vagy valóban mûemlék, azaz jogilag is országos mûemléki védelem alatt álló ingatlan.

Ugrás a lap tetejére
 

Hogyan tudhatom meg, hogy milyen védelem alatt áll a házam, a telkem?

A védelem tényét a területileg illetékes önkormányzatoknál, illetve a különféle védelem lehetõségének ellenõrzésével, a védelmi nyilvántartás vezetésével megbízott hatóságoknál lehet a legpontosabban megtudni. A védelem tényének és milyenségének szerepelnie kell a Földhivatali tulajdoni lapokon is. De figyelem: az, hogy ha valamilyen oknál fogva (még) nincs rávezetve, nem befolyásolja a védelem tényét!

Az országos védettség lehet:

  • mûemlék (egyedi ingatlan védelem)
  • mûemléki jelentõségû terület (területi védelem)
  • történeti táj (területi védelem)
  • mûemléki környezet (területi védelem)

Bármelyikrõl is lenne szó, a legbiztosabb, ha megkérdezzük a mûemléki védelmet kötelezõen nyilvántartó intézményt.

Felvilágosítást adnak:

  • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Nyilvántartási és Tudományos Igazgatósága, illetve a
  • KÖH regionális irodái és a régiókon belül, gyakorlatilag minden megyében megtalálható KÖH területi ügyfélszolgálati irodák.
Ugrás a lap tetejére
 

Van-e különbség az egyedi és a területi védelem között?

Természetesen van. Az egyedi védelem alatt álló mûemlékek és történeti kertek esetében az adott ingatlannal kapcsolatosan minden kérdésben a mûemléki (örökségvédelmi) hatósághoz kell fordulni, akkor is ha a legegyszerûbb "építési" ügyrõl van szó. Területi védelem - Mûemléki jelentõségû terület, Mûemléki környezet, Történeti táj - esetén a területileg illetékes, általános hatáskörû építési hatósághoz kell fordulni, a mûemlék- (örökség-) védelem ilyen esetekben szakhatóságként fogalmazza meg az építési hatóság megkeresésére azt a véleményét, amely változtatás nélkül válik az engedélyezõ hatóság határozatának részévé.

Ugrás a lap tetejére
 

Milyen elõnyöket jelent számomra, a tulajdonos számára a mûemléki védelem ténye?

Mindenekelõtt azt, hogy kivételes, egyedi érték van a birtokában, amely nemcsak a tulajdonos, de a szûkebb- tágabb közösség számára is fontos. Az értékhordozó ingatlan területi (és általában is vett) épségét, megbonthatatlanságát törvény szavatolja. Településfejlesztési terveknél is adottságként kell kezelni, tehát a "védett" státusz komoly garanciákat is jelent a tulajdonos számára. Az ingatlan jellemzõitõl függõen annak megfelelõ használata, bemutatása gyakorta hasznot hozó tevékenység megalapozását is szolgálhatja. A mûemlék értékeinek feltárásában, megõrzésében, bemutatásában közösségi forrás igénybevétele is lehetséges, amely lehet:

  • kedvezmény,
  • támogatás,
  • szakmai segítségnyújtás.
Ugrás a lap tetejére
 

Milyen kötelezettséget jelent számomra, a tulajdonos számára a mûemléki védelem ténye?

Mindenekelõtt a nem védett ingatlanokra is fennálló fenntartási, jókarban-tartási kötelezettség fokozott érvényre juttatását. Ezekhez csatlakozik a "méltó" használat kötelezettsége, azaz bizonyos funkciók esetleg eleve nem jöhetnek szóba egy-egy adott mûemlék esetében. Minderre a mûemléki hatóság kötelezheti is a tulajdonost a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint. Ugyanez a törvény határozza meg, hogy meg kell engedni a mûemlékekkel foglalkozó szakemberek számára (törvényben meghatározott feltételek mellett) a kutatás, ellenõrzés elvégzését, azaz erre vonatkozóan a tulajdonosnak "tûrési kötelezettsége" van. Ugyancsak lehetõvé kell tenni - meghatározott körülmények mellett - a mûemlék valamilyen formában való megismerhetõségét (pl. idõszakonkénti látogathatóság).

Ugrás a lap tetejére
 

Hogyan tájékozódhatom a konkrét kötelezettségeimrõl?

Természetesen a helyi önkormányzat "mindig kéznél van", de: részletes információért bizony érdemes az illetékes szakhivatalhoz, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz fordulni. Ehhez természetesen nem kell a KÖH budapesti központjába látogatni, hiszen a regionális irodák és a minden megyében megtalálható ügyfélszolgálati irodák a tulajdonosok rendelkezésére állnak.

Ha pedig a mûemlék-helyreállítás nagy fájába vágná a fejszéjét, (egyébként már mûemlék megvásárlása esetén is!) érdemes azt megelõzõen a mûemléki hatóságtól elõzetes állásfoglalást kérni. Az állásfoglalás írásban születik meg, a benne foglaltak pedig a hatóságot is kötik (csak akkor térhet el tõle, és tehet például szigorúbb elõírásokat, ha valami valóban idõközben megváltozott volna, például addig ismeretlen értéktényezõrõl szerzett volna tudomást...)

Ugrás a lap tetejére
 

Jelent-e számomra, a tulajdonos számára korlátozást a mûemléki védelem ténye?

Igen. Mint minden védelem, a mûemléki értékek védelme sem engedhet meg bármit. A korlátozás azonban csak az értékvédelem érdekében, és csak a szükséges és indokolt mértékben állhat fenn! Minden mûemlék - éppen mert az, ami - egyedi adottságokkal bír, ezért az adott esetekben fennálló korlátok is eltérõek lehetnek.

Korlát, amire általában számítani lehet:

  • az épület nem bontható le, sem részben, sem egészében
  • hozzáépítés csak korlátozottan, vagy még úgysem lehetséges
  • a mûemléki védelem alatt álló telek (ritka kivételtõl eltekintve) nem osztható meg
  • a környezetében lévõ növényzet védelmét is biztosítani kell
  • nem használható bármire a mûemlék, a funkcióváltást elõzetesen engedélyeztetni kell
  • állami és/vagy önkormányzati ingatlan elidegenítéséhez a mûemléki hatóság elõzetese engedélye szükséges
  • külföldi csak akkor vehet mûemléket, ha ehhez megkapta a mûemléki hatóság elõzetes engedélyét
  • az épület felújításához csak engedélyezett (legtöbbször hagyományos) anyagok és szerkezetek használhatók
  • a technikai (kényelmi) felszerelések közül gyakran csak a különleges módon adaptálhatóak alkalmazhatók
 
Ugrás a lap tetejére
 

Van-e lehetõség arra, hogy a tulajdonos a mûemléki védelem okozta korlátozások miatt valamilyen ellentételezésben részesüljön?

Akinek mûkincs van a birtokában, az természetesen aligha panaszkodik emiatt, és nem is gondolja, hogy kompenzációra szorulna. A mûemlék hasonló érték, de, mivel ingatlanként sokszor éppen az elsõdleges használati értéke a fontos (nem a "mûkincs" érték..), tulajdonosa gyakorta korlátozva érezheti magát, és olyankor "jogorvoslatért" kiált. A 2001. évi LXIV. számú kulturális örökségvédelmi törvényben megjelenített szándék az, hogy a közösség érdekében megfogalmazott, és érvényre juttatott korlátok miatt keletkezõ többletterheket ne a tulajdonosnak kelljen egyedül viselnie. A kedvezmények és a támogatások lehetõsége - adott kereteken belül is változhat, ezért arról minden esetben érdemes külön tájékozódni. A mûemléki érdekbõl, a mûemléki hatóság elõírása alapján felmerülõ úgynevezett örökségvédelmi (mûemléki) többletköltség megtérítését a tulajdonos jogosan kérheti.

Ugrás a lap tetejére
 

Tudom, hogy mûemlék a házam, mihez fogjak, ha valamit tennem kell vele?

Bár elsõ pillantásra talán úgy tûnik, hogy ez is csak olyan, mint a többi ház - a benne rejlõ, esetleg részletesen nem is ismert értékeinek megóvása miatt a legjobb mindjárt az elején szakemberhez fordulni. Olyan építészmérnökhöz, akinek jogosultsága és kellõ tapasztalata is van az elvégzendõ feladatok meghatározásához, megtervezéséhez. Tudja, hogy munkájához milyen további szakemberek közremûködésére van szükség, tudja, hogy mikor milyen elõzetes egyeztetéseket kell lefolytatni, mit és hogyan kell beadni ahhoz, hogy a tervezett munkákra engedélyt adjon a hatóság.Ne sajnáljuk a megfelelõ elõkészítésre fordított idõt, fáradságot, mindez bõven megtérül az ezt követõ zökkenõmentes megvalósítás idején!

A legtöbb mûemlék esetében az építészeti, helyreállítási tervhez szükség van azt megelõzõ

  • szakvéleményekre
  • épületdiagnosztika,
  • anyagvédelem,
  • talajmechanika,
  • régészeti -mûvészettörténeti kutatásra
  • restaurátori vélemény(ek)re
  • és nem ritkán még más, általánosságtól eltérõ sajátos tudást igénylõ közremûködõ(k)re is.

A tervezésben az építész mellett csaknem mindig kell szerkezettervezõ (statikus), épületgépész, világítási szakember, belsõépítész, restaurátor, vagy éppen a történeti környezethez értõ kert- és tájépítész. A munkát megelõzõen legtöbbször szükséges alapos felmérés, tudományos elõdokumentáció. Ha bonyolultabb ügyrõl - például rendeltetésváltással együtt járó átalakításról - van szó, érdemes elvi építési engedély kérésével kezdeni. Ez a tervet elbíráló hatóságnak is lehetõséget ad, hogy észrevételeit ne a már befejezett (pénzbe került!) tervre tegye meg.

Ugrás a lap tetejére
 

Mégis, milyen szempontok alapján dönt a mûemlékvédelmi (örökségvédelmi) hatóság?

Mindenekelõtt és legfõképpen a védett értékek fennmaradása és minél kedvezõbb érvényre juttatása az, amit a hatóság el akar érni. Ennek keretében természetesen vizsgálja, hogy

  • melyek ezek az értékek (tudományos módon),
  • milyen megoldások alkalmazása eredményezi a hosszú távra szóló fennmaradásukat,
  • melyik megoldás felel meg leginkább az egyéb, az épületekre és az építésre vonatkozó mûszaki, valamint az egészségügyi, tûzvédelmi stb., a hatóság által figyelembe veendõ szabályoknak, a helyi rendezési terveknek,
  • vannak- e egyéb, az adott épület esetében figyelembe veendõ (pl. történeti környezeti) szempontok.

A hatóság, a legmagasabb szakmai-tudományos szempontoknak és a legpontosabban körülhatárolt, a jogszabályokban meghatározott igazgatási-hatósági eljárásnak egyaránt megfelelõ határozatot kell, hogy hozzon.

A szakmai-tudományos megalapozottságban természetesen benne foglaltatik a nemzetközi dokumentumokban: a Kartákban, az Ajánlásokban, az Egyezményekben megfogalmazott általános és részletes iránymutatások figyelembevétele, követése. Ezek természetesen az idõben változhatnak, fejlõdhetnek. A magyar mûemlékvédelem szakemberei is követik mindezt, vagy éppen részt is vesznek alakításukban.

A legismertebb nemzetközi dokumentumok:

  • Velencei Karta (1964)
  • Granadai Egyezmény (1985)
  • Nara-i Dokumentum (1994)
  • Krakkói Karta (2000)
Ugrás a lap tetejére
 

Engedélyt kaptam a "mûemlékesektõl", és most hogyan tovább?

Az engedélyben benne szerepelnek a legfontosabb teendõk, de természetesen az sem mindegy, hogyan valósítja meg a tervekben meghatározott, engedélyezett munkákat. Csak kiváló szakemberekkel érdemes dolgoztatni, a történeti épületeken engedélyezett anyagokkal, technológiákkal, és mindezek ellenõrzését is a legjobb szakemberre bízni. Nagyobb munkáknál célravezetõ olyan kivitelezõt (restaurátort) választani, aki felelõsséget vállal az egész munkáért, az általa kiválasztott szakterületi alvállalkozókat is beleértve. A mûemlék-helyreállításoknál is érvényes a régi elv: nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb, de nem szabad automatikusan a legolcsóbb ajánlatot választani! Az általunk (és a hatóság által!) elvárt minõséget a legkedvezõbb feltételek (ár, idõ, stb.) mellett teljesítõ, megfelelõ ajánlásokkal rendelkezõ vállalkozót érdemes választani, aki évek múlva is megtalálható lesz még, "állja a garanciát".

A mûemlék-helyreállítások kivitelezésénél különösen nagy jelentõsége van a folyamatos szakmai ellenõrzésnek és irányításnak. Ezt hivatott biztosítani a tervezõi mûvezetés. A helyreállítások még a legjobb elõkészítés esetén is tartogathatnak meglepetéseket - jó, ha kéznél van a gyors és szakszerû megoldást adó, felelõs szakember! Nem az a tökéletes mûemlék-helyreállító kivitelezõ, szakiparos, restaurátor, aki annak mondja magát! Jogosultságáról meg kell gyõzõdnünk és jó, ha korábbi tevékenységérõl is vannak megbízható ismereteink. A munkák elõkészítése és megvalósítása során számíthatunk a KÖH regionális irodái szakembereinek segítségére - ehhez azonban teljesíteni kell az engedélyhatározatban szereplõ kezdési bejelentési kötelezettséget!

Ugrás a lap tetejére
 

Ha nem értek egyet az elsõfokú hatóság határozatával...

Mint minden államigazgatási döntés esetében, a mûemlékekre vonatkozóan is fennáll a jogorvoslat lehetõsége. Ilyenkor a fellebbezést a kifogásolt határozatban kötelezõen szereplõ határidõre és az ott megjelölt módon lehet benyújtani, az elsõ fokon eljáró regionális irodánál. Az iroda köteles azt 8 napon belül az illetékes másodfokú hatóságnak (ez esetben a KÖH elnöke) felterjeszteni. A fellebbezés elbírálása alatt a tervezett építési (vagy más, a mûemléket érintõ) tevéket sem megkezdeni, sem folytatni nem szabad.

Köteles vagyok-e mutogatni a mûemlékemet?

A mûemlék közérdekbõl védett. E védelem egyik szempontja éppen az, hogy értékei a szélesebb közönség, közelebb s távolabb élõ emberek, sõt messzirõl éppen emiatt odaérkezõ turisták számára is "hozzáférhetõk" legyenek. De: "…mûemlékek nagyközönség által történõ látogatásának idõpontját és módját a Hivatal (KÖH) úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerû használatában, vagy méltánylást érdemlõ életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon." A látogathatóvá tétel, bemutatás körülményeit minden esetben a tulajdonossal egyeztetve lehet és kell meghatározni.

Nem kell és nem is lehet minden idõpontban, mindenkinek, mindent megmutatni. A bemutatás indokolt esetben korlátozható:

  • idõben (nap, napszak, esetleg évszak),
  • térben (esetleg csak a mûemlék vagy együttes egy része látogatható),
  • egyebekben (pl. csak elõre bejelentve és/vagy csak vezetéssel látogatható).

A bemutatás költségekkel járhat - ez indokolhatja pl. belépõdíj alkalmazását. Mindezeket figyelembe veszi a hivatal, amikor egy-egy mûemlék látogathatóságának biztosításáról, elõírásáról dönt.

Ugrás a lap tetejére
 

Szeretném, ha mûemlék lenne a házam, a szomszédom háza, az iskolám, a templom, a szobor vagy a vasúti híd a falumban. Hová forduljak?

A mûemléki védelem alá vont értékek köre, ha kismértékben is, de állandóan bõvül. Magyarországon valamilyen, arra általa méltónak tartott ingatlan, örökségi érték mûemléki védetté nyilvánítását bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. A beérkezett kérelem alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folytatja le a tudományos, szakmai értékelést, és tesz javaslatot a tényleges védetté nyilvánításra. A mûemléki védelmet a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletbe nyilvánítja ki.

A mûemléki védelem alá helyezés - éppen a gondos elõkészítés miatt - meglehetõsen hosszadalmas, sokszor hónapokig tartó folyamat. Emiatt van szükség

  • veszélyeztetett érték eseték az ideiglenes védelemre, amely egy évig állhat fent (és kivételesen még egy évre meghosszabbítható);
  • valamint a listás elõvédelemre (amely csupán elõjelzõ rendszer, az ebben szereplõ ingatlanok esetében a védelem tudományosan valószínûsíthetõ, de csak akkor indul el a védetté nyilvánítási folyamat, ha az épület tulajdonosa jelzi, hogy valamit változtatni szeretne az adott épületen).

A védetté nyilvánítási folyamat elindításáról minden érintett tudomást szerez. Az ideiglenes védelem kimondása, valamint a listára vétel ellen fellebbezni lehet.

Ugrás a lap tetejére
 

Jó, ha tudjuk: a mûemlékvédelemre vonatkozó fõbb hatályos jogszabályok:

● 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérõl

- 190/2001.(X.18.) Korm.r. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról

- 191/2001.(X.18.) Korm.r. Az örökségvédelmi bírságról

- 253/1997. (XII.20.) Korm. r. Az országos településrendezési és építési követelményekrõl

- 17/2002. (VI.21.) NKÖM r. A kulturális  örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról

- 3/2002. (II.15) NKÖM r. A kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól

- 16/2001. (X.18.)NKÖM r. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó Szabályokról

● 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl

● 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl

● 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl

● 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl

- 34/2002. (IV.27.) FVM r. Az építészeti mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

- 66/1999. (VIII.13.) FVM r. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól

- 47/1997. (XII.29.) KTM r. Az építésügyi és a mûemlékvédelmi hatósági ellenõrzés részletes szakmai szabályairól

- 46/1997. (XII.29.) KTM r. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

- 45/1997. (XII.29.) KTM r. Az építészeti-mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl

- 40/1997. (XII.21.) KTM r. Az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról

Ugrás a lap tetejére