Hatályos jogszabályok:

>> 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl

>> 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet
az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelõzõ ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról
(elsõsegélynyújtás)

>> 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl

>> 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet
térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
(lõfegyver tartására való egészségi alkalmasság,
gépjármû-vezetõi, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármû-vezetõi alkalmassági vizsgálat,
véralkohol-vizsgálathoz vérvétel, látlelet kiadása, részeg személy detoxikálása,
tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat)

>> 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet
a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
aa) minden munkáltatóra, aki a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkavállaló),
ac) a munkaügyi központra,
ad) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti munkanélkülire (a továbbiakban: munkanélküli),
ae) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt feladatkörében a települési önkormányzatra;
b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
ba) a szakképzõ intézményre,
bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a hallgatóra,
bc) a munkaügyi központra,
bd) a munkanélküliekre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire;
d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végzõ személyre.
(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:
a) a gépjármûvezetõk - ideértve a mezõgazdasági vontatók vezetõit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti jármûvezetõk (villamos meghajtású közúti-vasúti, elõvárosi vasúti, a földalatti - Metró és Millenniumi - vasúti, a fogaskerekû vasúti jármûvezetõk), az autóbuszvezetõk, a trolibuszvezetõk, továbbá a mozgólépcsõ és siklókezelõ jelöltek és vezetõk,
b) az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók,
c) a fegyveres erõk, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos, szerzõdéses, sor állománya, valamint a köztisztviselõi és a közalkalmazotti állománya, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelõk,
d) a kézilõfegyvert, lõszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lõfegyvertartási engedéllyel rendelkezõ személyek,
e) a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók
munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.
(3) A nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók pszichológiai alkalmassági vizsgálatát külön jogszabály határozza meg.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
3. § (1) Az alkalmasság véleményezése:
a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegû képzésre; a munkanélküli esetében szakmai jellegû képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkaterületen folytatott tevékenységre
történik.
(2) A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet elõzetes, idõszakos és soron kívüli, továbbá a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki.
(3) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet elõzetes, idõszakos és soron kívüli.
(4) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli:
a) a munkavégzésbõl és a munkakörnyezetbõl eredõ megterhelés által okozott igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezõtlenül,
ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlõdésének károsodását;
b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetõleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elõ baleseti veszélyt;
c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkakörökben, illetve szakmákban történõ munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
d) milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességû;
e) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenõrzést igényel;
g) külföldön történõ munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
(5) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végzõ személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.
(6) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(7) A soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata keretében végzett, HIV fertõzés megállapítására irányuló szûrõvizsgálati kötelezettségkörét, a szûrõvizsgálatok elvégzésének rendjét külön jogszabály állapítja meg.

Elõzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
4. § (1) Elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelõzõen;
b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása elõtt, ha
ba) fizikai munkát végez,
bb) fiatalkorú,
bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérõ jellegû megterhelésnek lesz kitéve;
c) a kéthetes idõtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás elõtt - kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket - minden munkavállalónál, ha
ca) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
cb) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
cc) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;
d) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat elvégzésére, ha a munkavállaló
a) a külügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 152/1994. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás idõtartama a három hónapot nem haladja meg,
b) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselõk, ügykezelõk és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
(3) Elõzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) beiskolázás elõtt a szakképzõ intézménybe jelentkezõ valamennyi tanulónál;
b) a szakmaválasztást megelõzõen - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülõ vagy a munkaügyi központ kérésére azon tanuló, hallgató esetében, akinél a szakmai jellegû képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
c) a munkanélküliek esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ által szakképzésre beiskolázott személy esetén a munkaügyi központ vagy a szakképzõ intézmény kezdeményezésére.
(4) Elõzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végzõ személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése elõtt.
(5) Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végzõ személynek elõzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti "Egészségügyi Nyilatkozat"-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti "Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok" címû könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése elõtt egy héttel kell kitölteni - alkalmassági vizsgálat keretében - az "Egészségügyi Nyilatkozat"-ot, valamint az "Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok" címû könyvet.
(6) A járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végzõ személy, illetve tanuló, hallgató esetében az elõzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelezõ vizsgálatokkal.
(7) A rendelet 1. számú mellékletében szereplõ munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszûnését, valamint a munkát végzõ személynél a tevékenység megszüntetését követõ 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekbõl végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat idõközben lezajlott fertõzõ megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja.
(8)
5. § Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva idõszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, valamint nem tartozik a 4. § (5) bekezdés hatálya alá, az elõzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszûnését követõ 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.

Idõszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat
6. § (1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak idõszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az idõszakos vizsgálatokat
a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
b) az idõsödõ munkavállalónál - amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá - évente,
c) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezõk hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
d) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végzõ munkavállalónál a mellékletben szereplõ gyakorisággal,
e) a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
f) a pszichoszociális kóroki tényezõk hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
g) a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
h) külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az idõszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
i) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalónál évente
kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti idõszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozza meg. Az (1) bekezdés i) pontja szerinti évenkénti idõszakos alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben szereplõ munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végzõ személynél is el kell végezni.
(3) A tanulói jogviszony fennállása alatt idõszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából
a) a szakképzõ intézmény valamennyi tanulójánál évente;
b) a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell idõszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre elõírt gyakorisággal.
(4) A 3. számú mellékletben nem szereplõ és idült vagy késõi hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplõ információk alapján évenként idõszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
(5) Az idõszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végzõ orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben elõírtaknál rövidebb érvényességi idõt is megállapíthat.

Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
7. § (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetõen alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
b) ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élõkön;
c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlõdõ munkabaleset elõfordulását követõen;
d) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetõen munkahelyi okokra vezethetõ vissza, illetve 30 napos keresõképtelenséget követõen, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresõképtelenséget követõen;
e) ha a munkavállaló elõre nem várt esemény során expozíciót szenved;
f) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel.
(2) Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végzõ személy a 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élõ személyen.
(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
a) a foglalkozás-egészségügyi orvos;
b) az iskolaorvos;
c) a háziorvos, illetve a kezelõorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végzõ személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fõvárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa;
e) a munkáltató, a szakképzõ és felsõoktatási intézmény vezetõje;
f) a munkaügyi központ;
g) a munkavállaló, a munkát végzõ személy, a tanuló vagy a hallgató.

Záróvizsgálat
8. § Záróvizsgálatot kell végezni
a) a külön jogszabályban szereplõ emberi rákkeltõ hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követõen a tevékenység, illetve a munkaviszony megszûnésekor;
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszûnésekor;
c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követõen.

Fokozottan járványveszélyes, illetve a hazaitól jelentõsen eltérõ éghajlatú területen történõ munkavégzésre vonatkozó további szabályok
9. § (1) Külföldi munkavégzés esetén, ha a kiutazás a 7. számú melléklet szerinti fokozottan járványveszélyes vagy a munkavállalót jelentõsen megterhelõ, a hazaitól nagymértékben eltérõ klímájú területre történik, az elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai állásfoglalást kérhet a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertõzõ és Trópusi Betegségek Tanszékétõl, illetve Trópusi Szakambulanciájától a tartózkodás veszélyeire vonatkozólag.
(2) Amennyiben a külföldi munkavégzés fokozottan járványveszélyes, vagy a munkavállalót nagymértékben megterhelõ, a hazaitól jelentõsen eltérõ éghajlatú területen történik, a Magyar Köztársaság területén eltöltött szabadságidõ alatt - illetve a végleges hazatérést követõen - az érintett személynek vizsgálaton kell részt vennie az (1) bekezdésben megjelölt intézményben.

Nõ foglalkoztatása
10. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nõk (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a terhesség korai szakaszában lévõkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentõ vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(2) A 9. számú melléklet szerinti, a munkakörnyezetben jelen lévõ kóroki tényezõk esetében a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az (1) bekezdés szerinti személyek egészségét és biztonságát garantálni kell.

Fiatalkorú foglalkoztatása
10/A. § (1) A fiatalkorú munkaviszony keretében történõ foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedõ megterhelések listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) Azon munkakörülmények felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges a 9/A. számú melléklet tartalmazza.
(3) A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az idõtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Idõsödõ munkavállaló foglalkoztatása
10/B. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idõsödõ munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentõ vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(2) Az idõsödõ munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.

A vizsgálatokat végzõ személyek, illetve szervek
11. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a 2. § (1) bekezdés ab) pontjában szereplõ munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.
(2) A szakmai alkalmasság elõzetes vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon a szakképzõ intézménybe jelentkezõ tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetõjének kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi, e tevékenység gyakorlása szempontjából az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (továbbiakban: OMFI) Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének az orvosa szakellátó hely orvosának minõsül. A hallgatónál a felsõoktatási intézmény kérésére - az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhetõ.
(3) A szakképzõ és felsõoktatási intézmény tanulóinak, hallgatóinak idõszakos szakmai és soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon
a) Budapesten és Pest megyében az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképzõ intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
b) a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetõjének a kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa
végzi.
(4) A munkanélküliek szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon a munkanélküli lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végzõ személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fõvárosi kerületi) intézeténél - járványügyi érdekbõl - a tevékenységtõl eltiltást kezdeményezi.
12. § (1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképzõ és felsõoktatási intézmény, a munkaügyi központ és a munkanélküli a szakmai alkalmasság elsõ fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétõl számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésû nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történõ orvosi elbírálását az elsõ fokon eljáró szervnél.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkanélküli, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképzõ és felsõoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti "Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésû nyomtatványon közli a kérelmezõvel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az elsõ fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fõvárosban) mûködõ erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete Bizottsága, a munkanélkülieknél a munkaügyi központ telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsõ fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény
13. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas.
(2) A 11-12. §-ban foglalt szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenõen a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elõ, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. Az ideiglenesen nem alkalmas véleményezésnél meg kell jelölni a következõ vizsgálat idõpontját.
(3) A munkaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkalmasságot vizsgáló és véleményezõ iskolaorvos, a háziorvos a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzõjével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa emellett a szolgálat jogszerû mûködését tanúsító bélyegzõvel is igazolja.
(4) A véleményt és a (2) bekezdésben szereplõ korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményezõ szerv a 12. számú melléklet szerinti, az "Elsõfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésû nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképzõ és felsõoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal.
(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végzõ az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végzõ személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképzõ és felsõoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(6) A 11. § (1)-(5) bekezdéseiben megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve járóbeteg-szakellátásra utalja.

Az egészségügyi dokumentáció
14. § (1) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon végzõ orvos a 13. számú melléklet szerinti "Munkavállaló egészségügyi törzslapja" elnevezésû nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végzõ orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel.
(2) Az 1. számú mellékletben szereplõ munkakörökben dolgozó munkavállaló, tanuló és hallgató, illetve e területeken tevékenységet folytató munkát végzõ személy kitölti és aláírja - a vizsgálatot végzõ orvos által rendelkezésre bocsátott - a 2. számú melléklet szerinti "Egészségügyi Nyilatkozat"-ot, amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, a szakképzõ és felsõoktatási intézmény iskolaorvosa, illetve a háziorvos megõriz. A vizsgálatot végzõ orvos ugyanakkor kitölti, aláírja és a vizsgált személlyel aláíratja a 17. számú mellékletben szereplõ "Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok" címû könyvecskét, amelyet a vizsgált személy õriz meg.
(3) A fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végzõ egészségügyi dolgozókkal - az elõzetes vizsgálatot és véleményezést követõen - a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertõzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén errõl az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti "a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozásokat nem végezhet" megjegyzést. A vizsgált személynek az állapota változásának bejelentésérõl aláírt nyilatkozata nem érinti a HIV fertõzés megállapítására irányuló, a soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében történõ szûrõvizsgálatok külön jogszabály szerinti elvégzésének kötelezettségét.
(4) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elsõ fokon elbíráló szerv õrzi meg. Az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképzõ és felsõoktatási intézmény iskola orvosa õrzi meg.
(5) A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszûnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon véleményezõ kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végzõ orvosnak mutassa be azt.
(6) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtõl számított legalább 30 évig - a külön jogszabály szerinti biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig - a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elsõ fokon elbíráló szerv õrzi meg.
(7) A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.

A munkáltató, a munkaügyi központ, illetve a szakképzõ intézmény feladatai
15. § (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia
a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait;
b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók.
(2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
(3) A munkáltató köteles
a) munkába lépés elõtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása elõtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes idõtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót elõzetes,
b) e rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót idõszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
d) a rendelet 8. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a 14. számú mellékletben megjelölt "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésû nyomtatványon.
(4) A szakképzõ intézmény köteles
a) valamennyi tanulóját elõzetes,
b) a rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó tanuló idõszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdés hatálya alá tartozó tanulót vagy hallgatót soron kívüli
(5) A munkaügyi központ a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely
a) a munkaköri szakmai alkalmasságról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon
adja meg a véleményét.
(6) A munkáltató a munkaköri, a szakképzõ és felsõoktatási intézmény a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményezõ szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményezõ kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.
(7) Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekrõl a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképzõ vagy felsõoktatási intézménynek lehetõvé kell ezt tenni.
16. § Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, munkanélküli, aki az elõzetes, idõszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve munkát végzõ személy, aki az elõzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minõsítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthetõ, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

Záró és átmeneti rendelkezések
17. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény alapján összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz
a) a Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetésérõl, valamint
b) a Tanács 94/33/EGK irányelve a fiatalok munkahelyi védelmérõl rendelkezéseivel.
(2) E rendelet 2. és 10-14. számú mellékletei szerinti nyomtatványokat a hatálybalépéstõl számított negyedik hónap elsõ napjától kell alkalmazni, addig a forgalomban lévõ nyomtatványok tovább alkalmazhatók. Az egészségügyi könyvet mindaddig használni kell, amíg az egészségügyi nyilatkozat kitöltésre nem kerül.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1992. (IV. 15.) NM rendelet, az egyes munka-egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 5. §-a,
b) a nõk és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelmérõl szóló 6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet.
(4) a)
b)
c)
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg visszavonom:
a) az ipari tanulók szakmai alkalmassági és idõszakos orvosi vizsgálatáról szóló 8300-22/1954. (Eü. K. 14.) EüM utasítást, és az azt kiegészítõ 160/1955. (Eü. K. 16.) EüM utasítást,
b) a felsõoktatási intézményekbe felvételre jelentkezõ személyek alkalmasságának orvosi véleményezésérõl szóló 14/1967. (Eü. K. 11.) EüM utasítást.

1. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez
Járványügyi érdekbõl kiemelt munkakörök, tevékenységek

2. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez
Egészségügyi nyilatkozat (Járványügyi érdekbõl kiemelt munkakörökben dolgozók, tanulók számára)

4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez
Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

5. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez
Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek

6. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez
Pszichoszociális kóroki tényezõk hatásának kitett munkavállalók

14. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet
az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelõzõ ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogkörérõl rendelkezõ 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14., 16., 17., 18. és 37. §-ában, valamint a büntetõeljárásról szóló 1962. évi 8. törvényerejû rendelet 313. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a 12-25. §-ok tekintetében az illetékes miniszterekkel, országos hatáskörû szervek vezetõivel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 65. § tekintetében a legfõbb ügyésszel, a 95. § (3) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a mezõgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelõszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következõket rendelem:

Az elsõsegélynyújtás
(A Tv. 28. §-ához)

Az elsõsegélynyújtás célja
17. § Az elsõsegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztetõ heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul - addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható - egészségi állapotának helyreállítására, illetõleg rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerû ellátásban részesüljön.

A társadalmi elsõsegélynyújtás
18. § (1) Az állampolgárok érdeke, hogy minél többen legyenek képesek szakszerû elsõsegélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztetõ helyzetbe jutott. Ennek érdekében elõ kell mozdítani, hogy az önként jelentkezõk elméletben és gyakorlatban elsajátítsák az elsõsegélynyújtás alapismereteit. A társadalmi elsõsegélynyújtásra történõ képzés megszervezéséhez igénybe kell venni a Magyar Vöröskereszt helyi szerveit.
(2) A társadalmi elsõsegélynyújtás megszervezését - jogszabályban megállapított rendelkezések szerint - a Magyar Vöröskereszt helyi szervei végzik.

Elsõsegélynyújtás az üzemekben
19. § (1) A vállalatok, szövetkezetek üzemeiben (a továbbiakban: üzem) minden munkahelyen, minden mûszakban az ott dolgozók létszámától, az üzem jellegétõl, a munkafolyamatok veszélyességétõl, az elõforduló balesetek gyakoriságától függõen kellõ számú kiképzett elsõsegélynyújtónak jelen kell lennie. E rendelkezés szempontjából üzemi munkahely az üzemi tanmûhely is, és a dolgozók létszámánál figyelembe kell venni az üzemi tanmûhelyben szakmunkát tanuló fiatalok létszámát is.
(2) Az elsõsegélynyújtókat a munkahelyen dolgozók közül kell kijelölni. Az elsõsegélynyújtók kijelölésérõl, azok kiképzésérõl és továbbképzésérõl, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról - saját költségére - az üzem fenntartója (a továbbiakban: munkáltató) gondoskodik.
(3) Az olyan munkahelyeken, ahol villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, valamint az egyéb különösen veszélyes munkahelyeken minden dolgozónak ismernie kell a balesetelhárítási és az elsõsegélynyújtási szabályokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtásáért a munkáltató felelõs.
(5) A kijelölt elsõsegélynyújtók kiképzésérõl és továbbképzésérõl - a munkáltató megkeresésére - azokban az üzemekben, amelyekben foglalkozás-egészségügyi szolgálat mûködik, annak vezetõje, egyéb munkahelyeken a területileg illetékes elsõ fokú egészségügyi hatóság által kijelölt, illetõleg felkért egészségügyi szerv (házi orvos, a Magyar Vöröskereszt illetékes helyi szerve stb.) gondoskodik. A kiképzés megszervezéséhez a Magyar Vöröskereszt illetékes helyi szervének közremûködését lehet kérni.

20. § A kiképzésnek ki kell terjednie:
- az elsõsegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök (a továbbiakban: elsõsegélynyújtó felszerelés) szakszerû használatával,
- a vérzéscsillapítással,
- a sebellátással (sebfedés és kötözés),
- az újjáélesztési eljárásokkal (befúvásos lélegeztetés, külsõ szívmasszázs),
- a sérült testrész rögzítésével,
- a beteg, sérült fektetésével, szállításával,
- a munkahely szerinti speciális elsõsegélynyújtással,
- az orvos, illetõleg az Országos Mentõszolgálat igénybevételével
kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismeretére és gyakorlati alkalmazására.

21. § (1) Az üzemekben minden munkahelyen az elsõsegélynyújtás céljára állandóan készletben kell tartani az e rendelet mellékletében megállapított elsõsegélynyújtó felszerelést a mellékletben meghatározott mennyiségben és minõségben. Az olyan munkahelyeken, ahol a munka természetével járó különleges veszélyek indokolttá teszik, az illetékes elsõ fokú egészségügyi hatóság - bányaüzemeknél a területileg illetékes bányamûszaki felügyelõséggel egyetértésben - szükség esetében a mellékletben megállapított elsõsegélynyújtó felszerelésen felül egyéb vagy több elsõsegélynyújtó felszerelés készenlétben tartását rendelheti el.
(2) Az elsõsegélynyújtó felszerelés beszerzésérõl, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözõszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a munkáltató gondoskodik.
(3) A villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgozó mentésénél használandó eszközök szigetelõképességét a munkahelyen elõforduló legnagyobb feszültségre kell kipróbálni. Ezeknek az eszközöknek szigetelõképességét, használhatóságát a szabványokban, illetõleg a biztonsági elõírásokban meghatározott idõközönként és módon ellenõrizni kell.
(4) Ha ugyanannál a munkáltatónál több munkahelyen kell elsõsegélynyújtó felszerelést készenlétben tartani, az elsõsegélynyújtó felszerelésen jól rögzítve fel kell tüntetnie, hogy melyik munkahelyhez tartozik. Az elsõsegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétõl eltérõ célra felhasználni nem szabad. Az elsõsegélynyújtó felszerelés kezelésével elsõsegélynyújtót kell megbízni.
(5) Az e §-ban megállapított rendelkezések megtartásáért a munkahely vezetõje és az elsõsegélynyújtó felszerelés kezelésével megbízott elsõsegélynyújtó egyaránt felelõs.

22. § (1) A munkahelyeken az elsõsegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhetõ, lehetõleg központi fekvésû, pormentes és elsõsegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani.
(2) Az elsõsegélyhelyet "Elsõsegélyhely" feliratú tábla kifüggesztésével jól láthatóan meg kell jelölni. Nagyobb munkahelyeken feltûnõ helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsõsegélyhely hol van. A táblán fel kell tüntetni az oda beosztott elsõsegélynyújtók és a mûszaki mentõk nevét, valamint a biztonsági megbízott nevét és munkahelyét. Ha a munkahelyen több mûszakban dolgoznak, a táblán mûszakonként kell feltüntetni ezeket az adatokat.
(3) Az elsõsegélyhelyen - az elsõsegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendõ mennyiségben - ivóvizet kell tárolni az Általános Balesetelhárító és Egészségvédõ Óvórendszabályban meghatározott módon. Ha vízvezeték nem áll rendelkezésre, zárt, csapos tartályt vagy kézmosó tálat kell biztosítani. Az elsõsegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodás céljára az elsõsegélyhelyen kellõ mennyiségû kéztisztítószert és körömkefét, továbbá törülközõt is készenlétben kell tartani.
(4) Az elsõsegélyhelyre szükség esetében hívó-jelzõ berendezést (pl. csengõt) kell szereltetni, vagy a munkahelyen egyéb módon kell biztosítani az elsõsegélynyújtó hívását.
(5) Minden munkahelyen az elsõsegélynyújtás módját és eszközeit szemléltetõ falitáblát kell kifüggeszteni. Olyan munkahelyen, ahol villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, a legközelebbi feszültségmentesítõ helyét és az ilyen munkával kapcsolatos elsõsegélynyújtás módját feltüntetõ táblát is ki kell függeszteni.
23. § (1) Az elsõsegélynyújtást a munkahelyen jelenlevõ, kijelölt elsõsegélynyújtó végzi. Szükség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelõen dolgozó társát elsõsegélyben részesíteni. Az elsõsegélynyújtást végzõ és az abban közremûködõ dolgozók a jelenlevõ legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy rendelkezései szerint kötelesek eljárni.
(2) A munkahely vezetõje köteles biztosítani, hogy az elsõsegélynyújtás elõtt esetleg szükséges mûszaki mentés (pl. a dolgozónak gázos légtérbõl stb. kiszabadítása és az elsõsegélyhelyre szállítása) a vonatkozó szabályoknak megfelelõen haladéktalanul megtörténjék. Egyben gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetésérõl (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók, ablakok kinyitása, mérgezõ anyaggal szennyezett ruha levetése).
(3) Üzemi baleset esetében az esetleg szükséges mûszaki mentést, valamint az elsõsegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a baleset színhelye a baleset körülményeinek kivizsgálására irányuló hatósági vizsgálat megkezdéséig lehetõleg változatlanul maradjon.
(4) Ha súlyosabb üzemi baleset történt, a munkahely vezetõje köteles azonnal a megsérült dolgozóhoz orvost hívni, illetõleg sürgõs szükség esetében errõl az Országos Mentõszolgálat mentõállomását értesíteni. Az erre vonatkozó rendelkezéseket jogszabály állapítja meg.
(5) A (4) bekezdés alá nem tartozó esetekben, amennyiben a dolgozó orvosi ellátásra szorul, a munkahely vezetõje köteles a dolgozót:
- ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállítani.

Elsõsegélynyújtás az egyéb munkahelyeken
24. § (1) A vállalatok, szövetkezetek egyéb munkahelyein, továbbá az intézetek, intézmények és egyéb szervek munkahelyein a munkaidõ alatt a dolgozók létszámától és a munkahelyek jellegétõl függõen kellõ számú kiképzett elsõsegélynyújtónak kell jelen lennie. Az elsõsegélynyújtáshoz a melléklet I. pontjában meghatározottak szerint kell a kötszereket és egyéb eszközöket biztosítani.
(2) Az alsó fokú és a középfokú oktatási intézményekben, valamint a szakmunkástanuló-intézetekben (iskolákban) az elsõsegélynyújtásra az említett intézményekkel (intézetekkel, iskolákkal) kapcsolatban megállapított közegészségügyi szabályokban foglaltak az irányadók.
(3) Színháznál és filmszínháznál legalább egy kiképzett elsõsegélynyújtónak kell az elõadásokon jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplõ táblázatnak az 51-100 fõre elõírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(4) A múzeumokban és egyéb kiállítási intézményekben a látogatási idõ alatt megfelelõ számú kiképzett elsõsegélynyújtónak kell jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplõ táblázatnak a 2-10 fõre elõírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtásáért a vállalat, szövetkezet, illetõleg az intézet, intézmény, szerv vezetõje felelõs.

Elsõsegélynyújtó felszerelés

Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók létszáma a 400-at meghaladja, a létszámnak megfelelõen több mentõdobozt kell készenlétben tartani.
Azokban az üzemekben, ahol foglalkozás-egészségügyi szolgálat mûködik, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetõje az egyes munkahelyeken a fentebb megállapítottnál kisebb típusú mentõdoboz készenlétben tartását engedélyezheti.

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejébõl legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyõs eszközt használ, továbbá

b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következõ gépeket, illetõleg eszközöket mûködtetõ (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:

a) a jármûvek vagy munkagépek vezetõ-, illetve kezelõfülkéi,

b) a szállítóeszközökön lévõ számítógépes rendszerek,

c) az elsõsorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,

d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,

e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretû, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyõvel vannak ellátva, továbbá

f) az "ablakos írógépek" elnevezésû, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) képernyõs eszköz: számjegy-, betû-, grafikus képsorokat képernyõn megjelenítõ készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,

b) képernyõs munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyõs eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyûzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet,

c) képernyõs munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejébõl legalább négy órában képernyõs munkahelyen képernyõs eszköz használatát igényli, ideértve a képernyõ figyelésével végzett munkát is,

d) képernyõ elõtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyõ elõtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerû használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyõ elõtti munkavégzéstõl függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyõs munkahelyen történõ munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenõrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok elõfordulását:

a) látásromlást elõidézõ tényezõk,

b) pszichés (mentális) megterhelés,

c) fizikai állapotromlást elõidézõ tényezõk.

4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyõ elõtti munkavégzést óránként legalább tízperces - a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyõ elõtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

(2) Amennyiben a képernyõ elõtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érõ képernyõ elõtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyõs munkavégzést rendszeres idõszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri idõtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyõ elõtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidõ hetvenöt százalékát.

5. § (1) A munkáltató köteles - a külön jogszabályban elõírtak figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését

a) a képernyõs munkakörben történõ foglalkoztatás megkezdése elõtt,

b) ezt követõen kétévenként,

c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyõs munkával hozható összefüggésbe.

(2) A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti idõszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenõen - köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

(3) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál mûködõ orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyõ elõtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyõ elõtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevõ munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékû leírását is.

(4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:

a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínûsége esetén,

b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különbözõ távolságban lévõ tárgyakra fókuszálnia,

c) az elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyõ elõtti munkát nem végzett.

(5) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínûsége áll fenn.

6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyõ elõtti munkavégzéshez nem megfelelõ, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyõ elõtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredõ költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetõk.

8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselõi számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyõs munkahelyek kialakítása elõtt, fenntartása és korszerûsítése során.

(2) A képernyõs munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenõrzésérõl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba, egyidejûleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.

(2)

(3) A 2001. január 1. napját követõen létesített új képernyõs munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

(4) A 2001. január 1. napját megelõzõen létesített képernyõs munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelõ betûkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követõ tizenharmadik hónap elsõ napjától kell biztosítani, hogy ezen betûkészlet a képernyõn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjérõl a képernyõ elõtt végzett munka esetén címû, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.

1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése,

cégszerû bélyegzõje

.................................................................................

Beutalás képernyõ elõtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra

(A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.)

A munkavállaló neve: ....................................... Szül.: ...... év ...... hó ...... nap ......

Lakcíme: .............................................................................................................

Munkaköre: .............................................. TAJ száma: ........................................

Tevékenység leírása, különös tekintettel az elvégzendõ látási feladatokra (milyen távol helyezkedik el a monitor, a billentyûzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka közben, kell-e egyidejûleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedõ személyekkel kapcsolatot tartani stb.):

A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz:

Napi munkaidejébõl legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyõs eszközt használt:

igen nem

A vizsgálat oka: munkába lépés elõtti, munkakör (hely) változás elõtti, idõszakos, soron kívüli

Kelt: ............., ...... év ...... hó ...... napján

...................................................................................

foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzõje

P. H.

2. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez

A képernyõ elõtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések

- Presbyopia

- Akkomodációs zavarok

- Hypermetropia

- Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett

- Komfortos binokuláris látás hiánya

- Fiatalkori rejtett fénytörési hiba

3. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez

A képernyõs munkahely kialakításának minimális követelményei

1. BERENDEZÉSEK

1.1. Általános rendelkezés

A képernyõs berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerû használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

1.2. Képernyõ

a) A képernyõn megjelenõ jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelõ méretûek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelõ térközzel.

b) A képernyõn megjelenõ kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad elõfordulnia.

c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.

d) A képernyõ a használó igényeinek megfelelõen legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthetõ.

e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.

f) A képernyõ legyen mentes olyan tükrözõdéstõl és fényvisszaverõdéstõl, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

1.3. Billentyûzet

a) A billentyûzet legyen dönthetõ és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.

b) A billentyûzet elõtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelõ kezét és csuklóját megtámaszthassa.

c) A billentyûzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverõdés elkerülése érdekében.

d) A billentyûkön lévõ jelek egymástól könnyen megkülönböztethetõek és a munkahelyzetbõl jól olvashatóak legyenek.

1.4. Munkaasztal vagy munkafelület

a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverõ felületû és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyûzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthetõ.

1.5. Munkaszék

a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyû, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.

b) A szék magassága legyen könnyen állítható.

c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetõ.

d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

2. KÖRNYEZET

2.1. Térkövetelmények

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendõ tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

2.2. Megvilágítás

a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítõ megvilágítást és megfelelõ kontrasztot a képernyõ és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.

b) A képernyõre és más munkaeszközökre vetõdõ, zavaró tükrözõdést és fényvisszaverõdést oly módon kell megelõzni, hogy a képernyõs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mûszaki jellemzõivel.

2.3. Tükrözõdés és fényvisszaverõdés

a) A képernyõs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszõ falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverõdést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elõ tükrözõdést a képernyõn.

b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelõ rendszerével kell ellátni, hogy a képernyõs munkahelyre esõ nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

2.4. Zaj

A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

2.5. Klíma

a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségû hõt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.

b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hõhatásoktól és az asztal alatt hõt termelõ berendezésektõl.

c) A páratartalmat megfelelõ szinten kell biztosítani és tartani.

2.6. Sugárzás

Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyõs munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:

a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,

b) a szoftver minden betût a magyar helyesírásnak megfelelõ formában jelenítsen meg a képernyõn és a nyomtatásban,

c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelõ ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvû súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minõségi ellenõrzési lehetõséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,

d) a rendszerek a képernyõ elõtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,

e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,

f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükrõl.

284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet
térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CLIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról a következõket rendeli el:

1. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a részleges és teljes térítési díj (a továbbiakban: térítési díj) ellenében igénybe vehetõ szolgáltatások térítési díját a betegek számára hozzáférhetõ módon hozza nyilvánosságra.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szolgáltatás teljesítése elõtt az érintettet külön tájékoztatni kell a térítési díj várható mértékérõl, a teljesítés után pedig a biztosított részére az egészégügyi szolgáltató számlát ad, amely tartalmazza az igénybe vett szolgáltatást és a szolgáltatás(ok)ért fizetendõ forintösszeget.
(3) Az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatás fedezetének biztosítása érdekében a szolgáltatás megkezdése elõtt elõleget kérhet, valamint a szolgáltatás teljesítése közben részszámlát adhat.
(4) Az állami és önkormányzati tulajdonban lévõ egészségügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás térítési díját - ha az intézmény a (6) bekezdésben foglaltak szerint másként nem rendelkezett - a számla alapján kiállított átutalási postautalványon kell befizetni. Egyéb egészségügyi szolgáltató esetén a részleges térítési díj befizetésének módját a szolgáltató határozza meg.
(5) Készpénzben történõ fizetéskor az egészségügyi szolgáltató a fizetés tényérõl köteles nyugtát adni.
(6) Az egészségügyi szolgáltató hatáskörében megállapítható térítési díjak megállapításának, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjét, valamint a szolgáltató által megállapított térítési díj mérséklésére, illetve elengedésére vonatkozó rendelkezéseket a szolgáltató - a fenntartó által jóváhagyott - szabályzatban állapítja meg.
(7) Amennyiben a térítési díjat az egészségügyi szolgáltatónak nem fizetik meg, a díj behajtásáról az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

2. § (1) Az Ebtv. 23. §-ában foglalt, részleges térítési díj mellett igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját az 1. számú melléklet tartalmazza. Az 1. számú melléklet 3. és 4. pontjában foglalt térítési díjak mértékét az egészségügyi szolgáltató - a fenntartó egyetértésével - legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(2) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó és a 2. számú mellékletben nem szereplõ egészségügyi szolgáltatások térítési díját az egészségügyi szolgáltató az 1. § rendelkezéseinek figyelembevételével állapítja meg.
3. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett ellátások tekintetében kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépését megelõzõen megkezdett ellátások térítési díját az ellátás megkezdésekor hatályban levõ rendelkezések alapján kell megállapítani, kivéve, ha az e rendelet alapján megállapított térítési díj kedvezõbb.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról szóló 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet és az azt módosító 71/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet, valamint az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 25. §-ának (6) bekezdése.

2. számú melléklet a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelethez
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díja

1. Lõfegyvert munkakörükbõl eredõen tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lõfegyvertartására való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata
a) elsõ fokon: 3000-7500 Ft
b) másodfokon: 9000 Ft

2. Lõfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lõfegyvertartására való
a) orvosi alkalmassági vizsgálat
aa) elsõ fokon: 3000 Ft
ab) másodfokon: 3500 Ft
b) pszichológiai alkalmassági vizsgálat
ba) elsõ fokon: 3000-7500 Ft
bb) másodfokon: 7500 Ft

3. Gépjármû-vezetõi, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármû-vezetõi alkalmassági vizsgálat, III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármû-vezetõk idõszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálata
a) ha 40. életévét még nem töltötte be:
aa) elsõ fokon: 5000 Ft
ab) másodfokon: 8000 Ft
b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:
bb) elsõ fokon: 3500 Ft
bb) másodfokon: 5000 Ft
c) ha a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el:
ca) elsõ fokon: 1500 Ft
cb) másodfokon: 3000 Ft
d) ha a 70. életévét betöltötte:
da) elsõ fokon: 800 Ft
db) másodfokon: 1500 Ft

4. Véralkohol-vizsgálathoz vérvétel: 3500 Ft

5. Látlelet kiadása: 2000 Ft

6. Részeg személy detoxikálása: 5000 Ft

7.

8. Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat
a) tengeri hajózási szolgálatot teljesítõ személy alkalmassági vizsgálata
aa) az egészségi alkalmasság elsõ vizsgálata: 15 000 Ft
ab) az egészségi alkalmasság idõszakos vizsgálata: 12 000 Ft
ac) az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata: 10 000 Ft
b) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármû-vezetõk alkalmassági vizsgálata
ba) az egészségi alkalmasság elsõ vizsgálata: 9 000 Ft
bb) az egészségi alkalmasság idõszakos vizsgálata: 7 000 Ft
bc) az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata: 5 000 Ft
c) III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármû-vezetõk elsõ alkalmassági vizsgálata: 7 000 Ft

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1. § E rendelet hatálya

a) munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség, a határõrség, a rendõrség, a hivatásos állami és önkormányzati tûzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, és

b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fõvárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeire, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (6)-(7) bekezdése alapján a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggésben a települési önkormányzatokra, és

c) a szakképzést folytató intézményekre - ide nem értve a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakban: szakképzõ intézmény) -, és

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki.

2. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2) A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját - e rendelet hatálybalépését követõ két hónapon belül, illetve mûködésük megkezdését követõ egy hónapon belül - kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fõvárosi kerületi intézetének (a továbbiakban: illetékes intézet) bejelenteni.

(3) Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképzõ intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében - eltérõ megállapodás hiányában - az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

(4) Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minõsítéssel zárul, és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ - eltérõ megállapodás hiányában - a foglalkoztathatóság vizsgálatának a megállapodásuk szerinti térítési díját köteles megfizetni.

(5) Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges, az 1. melléklet 1.2. pontja szerinti munkahigiénés vizsgálatért fizetendõ térítés összegérõl a megrendelõ és a vizsgálatot végzõ megállapodik.

3. § Az Mvt. 58. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet az ÁNTSZ az Országos Közforgalmú Vasutak esetén a MÁV Rt. illetékes szerveinek bevonásával látja el.

4. § (1) A szolgálat vezetõje a szolgálat fenntartójának egyidejû tájékoztatása mellett a szolgálat székhelye szerint illetékes intézet részére jelenti

a) minden év június 30-ig, illetve december 31-ig a 2. melléklet szerinti adatokat,

b) a tevékenysége megkezdését, megszûnését, átmeneti szünetelését a változást követõ 8 napon belül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok alapján az illetékes intézet a munkáltató kérelmére tájékoztatást ad a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi lehetõségeirõl.

(3) A szolgálat alapfeladatainak ellátásához - a 3. mellékletben meghatározott létszámok esetén - legalább egy, teljes munkaidõben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsõsorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2) Amennyiben egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy mûszakban 300 fõ feletti, a munkahely szerint illetékes intézet foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsõsegélynyújtás feltételeit is - írhatja elõ.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történõ besorolás szempontrendszerét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy az illetékes intézet - országos közforgalmú vasútnál az ÁNTSZ munkáltató telephelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) intézete - véleményének figyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenõrzési jogkört az ÁNTSZ gyakorolja.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 14. §-a hatályát veszti.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek elsõ alkalommal 1995. szeptember 30-ig kell eleget tenni.

1. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1.1. A 2. § (3) bekezdése szerinti díjak

1.1.1. A munkáltató által eltérõ megállapodás hiányában fizetendõ díjak:

1.1.2. A munkaügyi központ, valamint a szakképzõ intézmény által - eltérõ megállapodás hiányában - fizetendõ díjak:

A munkaügyi központ, valamint a szakképzõ intézmény által beutalt személy

1. munkaköri alkalmassági vizsgálata a közhasznú munka elõkészítése érdekében 1800 Ft/fõ/eset;

2. szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás elõkészítése érdekében 2500 Ft/fõ/eset;

3. szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés elõkészítése érdekében 2800 Ft/fõ/eset;

4. foglalkoztathatóságának szakvéleményezése 3000 Ft/fõ/eset.

1.1.3. A települési önkormányzat által a rendszeres szociális segélyre jogosultak közcélú foglalkoztatása esetén a beutalt személy munkaköri alkalmassági vizsgálatának díja - eltérõ megállapodás hiányában - 1000 Ft/fõ/eset.

1.2. Munkahigiénés vizsgálatok

1.2.1. Munkakörnyezeti mûszeres vizsgálatok:

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezõk (gázok, gõzök, aerosolok, porok okozta légszennyezõdés)

- mennyiségi,

- minõségi

vizsgálata;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezõk közül

- zajszint,

- infra- és ultrahang szintek

- (egész test) rezgésterhelés,

- kéz-kar rezgésterhelés,

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzõinek,

- elektromágneses tér jellemzõi,

- magas légköri nyomáson végzett munka,

- ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezõk meghatározása;

d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

1.2.2. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata:

2. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

Jelentés a munkavállalói létszámról

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

neve:

címe:

ápolók száma:

alkalmazott egyéb személyek száma:

Kelt: ........................................

a szolgálat vezetõje

3. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által ellátandó munkavállalói létszámok

A fõmûszak-idõben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

a) "A" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,

b) "B" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,

c) "C" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,

d) "D" foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozás-egészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következõ képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei.

Ha F=100±20, akkor egy fõmûszakidõben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani.

4. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása

"A" foglalkozás-egészségi osztály

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az "A" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:

3.1. rákkeltõkkel exponáltak,

3.2. sugárzó anyagokkal,

3.3. ismeretlen (mérgezõ hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

3.6. munkaidõ-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggõ, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

"B" foglalkozás-egészségi osztály

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a "B" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"C" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az "A" foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

1. ipari,

2. szolgáltató,

3. kutató,

4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a "C" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"D" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a

1. kutatás-szervezési,

2. kulturális,

3. oktatási,

4. egyéb adminisztratív

tevékenységet végzõ munkavállalók, továbbá az "A", a "B" és a "C" foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.